Gyógynövényekkel a mikrobiom védelméért

A Phytotec Hungária Bt. célkitűzése, hogy elősegítse a mikrobiom védelmét azáltal, hogy természetes, gyógynövény alapú gyógyszereket forgalmaz az egyszerű hólyaghurut kezdeti tüneteinek kezelésére.

Az alsó húgyúti infekció első tüneteinek megjelenésekor elkezdett kezeléssel, a vény nélkül kapható két növényi gyógyszer, az Urzinol (ide link : https://www.urzinol.hu/ ) és a Flaverol együttes alkalmazásával, valamint bőséges folyadékfogyasztással akár az antibiotikumhasználat is elkerülhető.

Mit is jelent a mikrobiom?

A humán mikrobiom az emberi testet benépesítő mikroorganizmusok – baktériumok, vírusok, gombák és archeák (ősi eredetű egysejtűek) – összessége, amelyek főként a bélrendszerben, de a bőrön, a szájüregben és más nyálkahártyákon is megtalálhatók. A bélmikrobiom különösen fontos szerepet játszik az anyagcserében, az immunrendszer fejlődésében és működésében, valamint a kórokozókkal szembeni védelemben. Egyre több kutatás célja a mikrobiom alaposabb megismerése, és a tudományos ismeretterjesztő irodalom is nagy hangsúlyt helyez a mikrobiommal kapcsolatos – például a mikrobiom és az antibiotikumhasználat összefüggéseiről szóló – tudás átadására.

Mit is jelent a mikrobiom

Az antibiotikumok hatása a mikrobiomra

Az antibiotikumok hatása a mikrobiomra

Az antibiotikumok a bakteriális fertőzések leküzdésére szolgálnak, számos korábban halálosnak számító betegség vált általuk kezelhetővé, legyőzhetővé. Túlzott használatuk azonban különféle veszélyekkel jár. Az egyik ilyen, hogy az antibiotikumok elpusztítják a kórokozó és a hasznos baktériumokat egyaránt, így a kezelés a bélflóra egyensúlyát is jelentősen megzavarhatja.

Az antibiotikumok hatása a mikrobiomra

Rövid és hosszú távú kockázatok

Az antibiotikumok drasztikusan csökkenthetik a mikrobiális sokféleséget, megbonthatják a mikrobiom egyensúlyát, elősegítve az úgynevezett opportunista kórokozók túlszaporodását. Ezek olyan mikroorganizmusok, amelyek a kiegyensúlyozottan működő, egészséges mikrobiomban nem veszélyesek, de bizonyos változások hatására betegséget okozhatnak.

A mikrobiom működésének zavara befolyásolhatja a sejtek energia-anyagcseréjét, fokozhatja a gyulladásos folyamatok kialakulását, és az immunrendszer szabályozását is módosíthatja, ami hosszú távon autoimmun vagy allergiás betegségekhez vezethet.

Gyermekkor és kritikus időszakok

A fejlődő mikrobiom különösen érzékeny a korai életévekben. A csecsemőkori antibiotikumhasználat hosszú távú következményekkel járhat:

  • fokozódik az asztma, az elhízás, az 1-es típusú cukorbetegség és egyes gyulladásos betegségek kialakulásának kockázata,
  • késlekedhet a mikrobiom kolonizációja (a hasznos mikroorganizmusok megtelepedése a bélflórában), és a kulcsfontosságú törzsek elvesztése is előfordulhat.
Gyermekkor és kritikus időszakok

Az antibiotikumok hatása a mikrobiomra

A mikrobiom helyreállítása többféle módon történhet:

probiotics
  • Probiotikumok és prebiotikumok: segíthetik a hasznos baktériumok visszatelepítését és növekedését.
diéta
  • Fekális, azaz székletmikrobiom-transzplantáció (FMT): a terápiás eljárás során egy egészséges donor bélmikrobiótáját – elsősorban baktériumokat – juttatják be egy olyan páciens gyomor-bélrendszerébe, akinek a bélflórája károsodott.
  • Diétás változtatások: a rostban gazdag étrend elősegíti a mikrobiom regenerálódását.

Referencialista

  Blaser, M. J. (2016). Antibiotic use and its consequences for the normal microbiome. Science, 352(6285),544–545. https://doi.org/10.1126/science.aad9358

  Francino, M. P. (2016). Antibiotics and the human gut microbiome: Dysbioses and accumulation of resistances. Frontiers in Microbiology, 6, 1543. https://doi.org/10.3389/fmicb.2015.01543

  Lange, K., Buerger, M., Stallmach, A., & Bruns, T. (2016). Effects of antibiotics on gut microbiota. Digestive Diseases, 34(3),260–268. https://doi.org/10.1159/000443360

  Palleja, A., Mikkelsen, K. H., Forslund, S. K., et al. (2018). Recovery of gut microbiota of healthy adults following antibiotic exposure. Nature Microbiology, 3(11),1255–1265. https://doi.org/10.1038/s41564-018-0257-9

  Dethlefsen, L., Huse, S., Sogin, M. L., & Relman, D. A. (2008). The pervasive effects of an antibiotic on the human gut microbiota, as revealed by deep 16S rRNA sequencing. PLoS Biology, 6(11), e280. https://doi.org/10.1371/journal.pbio.0060280

  Korpela, K., Salonen, A., Virta, L. J., et al. (2016). Intestinal microbiome is related to lifetime antibiotic use in Finnish pre-school children. Nature Communications, 7,10410. https://doi.org/10.1038/ncomms10410

  Langdon, A., Crook, N., & Dantas, G. (2016). The effects of antibiotics on the microbiome throughout development and alternative approaches for therapeutic modulation. Genome Medicine, 8(1),39. https://doi.org/10.1186/s13073-016-0294-z

  Rinninella, E., Raoul, P., Cintoni, M., et al. (2019). What is the healthy gut microbiota composition? A changing ecosystem across age, environment, diet, and diseases. Microorganisms, 7(1),14. https://doi.org/10.3390/microorganisms7010014

  Cox, L. M., & Blaser, M. J. (2015). Antibiotics in early life and obesity. Nature Reviews Endocrinology, 11,182–190. https://doi.org/10.1038/nrendo.2014.210

  Zimmermann, P., & Curtis, N. (2019). The effect of antibiotics on the composition of the intestinal microbiota – a systematic review. Journal of Infection, 79(6),471–489. https://doi.org/10.1016/j.jinf.2019.10.008